Kedves olvasók!

Az áremelkedés lehet a legjobb jó hír, de van még több is:

• Az amerikai mezőgazdasági minisztérium 115 millió dolláros támogatást jelentett be, melyből 77 millió dollárt 10 kedvezményezett kap egy olyan programon keresztül, amely a hús- és baromfifeldolgozás indítását vagy bővítését támogatja, míg 38 millió dollárral egy vágóhídbővítési programon keresztül öt független termelőt támogatnak.
• Az USDA Nemzeti Élelmezési és Mezőgazdasági Intézetének hároméves, egymillió dolláros támogatása segít a sertésbetegségek jelentési rendszerén keresztül gyűjtött adatok felhasználásának kiterjesztésében a betegségtendenciák azonosítása és a sertések egészségének javítása érdekében.
• Az Egyesült Államok Nemzeti Sertéshústanácsa új, ötéves programot jelentett be a sertéshúsiparral kapcsolatos fogyasztói kérdések megválaszolására és a fogyasztók bizalmának megerősítésére a sertéshús étkezésre való választása során. A „The Real Pork Trust Consortium” elnevezésű  program az Iowa State University, a University of Georgia, a North Carolina State University, a North Carolina A&T State University és a University of Minnesota szakértelmét egyesítve három kulcsfontosságú területre összpontosít, amelyek célja a fogyasztói bizalom kiépítése.

1. A sertéshússal és a sertéshústermeléssel kapcsolatos fogyasztói kérdések megválaszolására irányuló kutatás.

2. Olyan kommunikáció, amely a kutatási eredményeket a fogyasztók számára könnyen érthető és releváns módon osztja meg a fogyasztókkal, és a döntések meghozatalakor könnyen felhasználható.

3. Képzés, amely felkészíti a különböző társadalmi rétegekből érkező embereket arra, hogy megosszák a sertéshúságazattal kapcsolatos, kutatáson alapuló információkat.

• Június 1. és 27. között a kvótás termények (búza, árpa, kukorica, rozs) exportja Oroszországból 4,54 millió tonnát tett ki, ami 2,5-szerese az előző évinek. Különösen a kukoricaexport nőtt 15%-kal 392.000 tonnára, az árpaexport pedig több mint kétszeresére, 378.000 tonnára.

Az Egyiptomba irányuló búzaszállítás ebben a hónapban 4,8-szorosára, 788 ezer tonnára, Törökországba pedig 1,6-szorosára, 732 ezer tonnára nőtt. Egészen meglepő módon Brazília a harmadik legnagyobb importőrré lépett elő, 226.000 tonna orosz gabonát szállítottak ebbe az országba.

Ez a világ vége, ahogy mi ismerjük (és én jól érzem magam)

A mi régiónkban az ASP Horvátországban is terjed, a múlt héten jelentett bosznia-hercegovinai eset közelében, számos kitöréssel. A terület földrajzi és politikai térképét tekintve nehéz megbecsülni, hogy a három nemzeti hatóságnak hogyan fog sikerülni túllépnie az évtizedes ellentéteken és együttműködni a betegség megfékezése és leküzdése érdekében, miközben a helyi lakosságnak jövedelmet biztosító jelentős háztáji sertésállományt is kezelniük kell.

Míg a 12. javaslat ellenére is sok politikai támogatást élvez az ágazatunk az USA-ban, a negatív haszonkulcsok meghatározzák a sertésállomány csökkenését. Az USDA jelentése szerint a termelők 2,94 millió kocát szándékoznak elletni a júniusi-augusztusi negyedévben, ami 4%-os csökkenés az előző év azonos időszakához képest. A szeptember-novemberi negyedévre vonatkozó fialási szándék 2,95 millió kocát tesz ki, ami szintén 4%-os csökkenés a tavalyi év azonos időszakához képest.

Európában ezzel szemben általában más a politikai megközelítés.

Az egyik kérdés a farok kurtítás. A Wageningeni Egyetem (Hollandia) modellszámításokat végzett, amelyek azt mutatják, hogy ha betiltanák a farok kurtítást, akkor a kapcsolódó intézkedések és veszteségek vágósertésenként 9 és 26 euró közötti összeget jelentenének. A nagy tartomány mutatja, hogy a gazdaságoknak milyen különböző költségeket kellene viselniük. A tanulmány szerint azonban a legtöbb gazdaságra a tartomány felső határa lenne érvényes. A szakemberek mindazonáltal azzal az indokkal védik a kurtítást, hogy ez egy olyan lépés, amely paradox módon egy kisebb beavatkozással csökkenti a sokkal nagyobb sérülések és az állatok későbbi szenvedésének kockázatát.

Ez csak az egyik politikai intézkedés, amely meghatározza a sertések számának erőteljes csökkentését.

A Franciaországból származó adatok azt mutatják, hogy 25 hét alatt 500 000 sertéssel kevesebbet vágtak le, ami 6%-os csökkenést jelent. A hőstressz is közrejátszik, a súlyok 1,5 kg-ot csökkentek az elmúlt 3 hétben.

Németországban 2023. május 3-án már csak 20,7 millió sertést tartottak. Ez a legalacsonyabb szám 1990 óta, amikor 30,8 millió sertést tartottak német istállókban. A jelenlegi állatlétszám közel 652 000 sertéssel, azaz 3,1%-kal csökkent a legutóbbi, 2022. november 3-i számlálás óta. A hízósertések száma az elmúlt hat hónapban 1,7%-kal csökkent. A malacok száma 5,2%-kal, a fiatal sertések száma pedig 3,2%-kal kisebb. Az előző évi, 2022. május 3-i számláláshoz képest az állomány 7,3%-kal, 1,62 millió sertéssel csökkent. Kétéves összehasonlításban az állomány 16,1%-kal, azaz 3,99 millió állattal csekélyebb. Az elmúlt tíz évben az állomány 2013 óta 7 millió sertéssel, azaz 25,2%-kal kevesebb.

Közben Cem Özdemir német szövetségi mezőgazdasági miniszter elrendelte, hogy a rendezvényein az étkeztetés legyen vegetáriánus. Hús csak külön engedéllyel kapható. Két másik szövetségi minisztérium hasonlóan szigorú követelményeket támaszt. A fennmaradó tizenkét tárca nem látja ennek a szükségét.

Cem Özdemir a táplálkozási stratégia főbb pontjainak 2022 végén történő bemutatásakor azt mondta: „Nem akarom megmondani az embereknek, hogy mit egyenek.” Kevesebb mint egy évbe telt, hogy ennek az ellenkezőjét tegye. Ez az egykor Európában vezető német húsipar teljes semmibevétele! Lehet-e még mindig a német mezőgazdaság vezetőjének tekinteni ezzel a hozzáállással? És meddig követnek az emberek egy ilyen vezetőt? Inkább kerülöm a történelmi utalásokat…

A német referenciaár-emelés számomra nem volt meglepetés. Az elmúlt hónapokban több találkozón és megbeszélésen is ezt a szintet becsültem. Állandóan ellenérveket hallok: csökkenő fogyasztás, infláció. Bár a fogyasztói magatartás változása tény, az infláció átmeneti. A termelők alkalmazkodnak a változó piachoz, és a csökkenő infláció visszahozza a vevőket a sertéshús polcaihoz. Ezúttal Európa keleti része ment a piac elé, és soha nem látott prémiumokat fizetett a sertésekért. A piac versenyképessé vált a spanyol, francia, belga húsok számára, már nem arra szolgált, hogy megszabaduljanak egy kis felesleges sertéshústól. Az árak szintjének összeérése a nyílt piacon normális következmény.

Csökken az ár? Az európai kocaállomány erőteljes csökkenése miatt több mint két évbe telik, amíg az istállók újra benépesülnek, és több mint 3 évbe, amíg a sertésállomány számottevően növekszik. És ez a biológiai határ, a politika és az ASP még mindig az ellenkezőjére fog hatni.

Ez a világ vége, ahogy mi ismerjük (és én jól érzem magam).

Európai hízó és malac árak: H= hasított sertés; É= élő sertés;

ORSZÁG	HÍZÓ(EUR)	TREND	MALAC(EUR)	TREND	MEGJEGYZÉS
NÉMETORSZÁG	2,50 H		93/25 kg
HOLLANDIA	2,23-2,54 H		79/25 kg
BELGIUM	1,83 É		77/20 kg
DÁNIA	1,85 H		93/25 kg
FRANCIAORSZÁG	2,344 H
OLASZORSZÁG	1,82 É- 115 kg, 2,14 É-160kg,DOC		135/30 kg
SPANYOLORSZÁG	2,02-2,05 É		95-105/20kg
PORTUGÁLIA	2,8 H
AUSZTRIA	2,37 H		100 /25 kg
LENGYELORSZÁG	1,89-2,21 É		92-138/20-30 kg		Partner infó; nincs jegyzés
HORVÁTORSZÁG	2,10-2,6 H		110-123/ 25 kg		Partner infó; nincs jegyzés
SZERBIA	2,08-2,13 É		115-131/ 25 kg		Partner infó; nincs jegyzés
CSEHORSZÁG	2,48 – 2,52 H		82-88/ 25 kg		Partner infó; nincs jegyzés
SZLOVÁKIA	1,95 -2,1 É		110-121/25 kg		Partner infó; nincs jegyzés
MAGYARORSZÁG	1,98 – 2,15 É		110-121/ 25 kg		Partner infó; nincs jegyzés
ROMÁNIA	2 – 2,17 É		110-121/25kg		Partner infó; nincs jegyzés