Kedves olvasók!
Néhány érdekes, jó hír a sertésiparból a kezdethez:
• A CRISPR génszerkesztés segítségével az Edinburgh-i Egyetem kutatói a Lübecki Egyetemmel közösen kifejlesztettek egy új eszközt, amely potenciálisan segíthet a klasszikus sertéspestis (KSP) elleni küzdelemben. A KSP vírusnak egy speciális fehérjére van szüksége a szaporodáshoz. A tudósok a sertés DNS-ének módosításával megállították a vírust. A kísérlet sikeres volt, azonban a módosított DNS-sel rendelkező állatok élelmiszer-alapanyagként való felhasználása még messze nem tisztázott.
• Az Európai Bizottság bemutatta a mezőgazdaság generációváltási stratégiáját , amelynek célja a fiatalok támogatása és a mezőgazdaság és állattenyésztés vonzerejének növelése . A stratégia célja, hogy 2040-re megduplázódjon a fiatal gazdák és állattenyésztők aránya az EU-ban, és elérje a 24% körüli százalékot, beleértve az új gazdákat és állattenyésztőket is. A Bizottság azt fogja javasolni a tagállamoknak – különösen azoknak, ahol ez az arány nagyon alacsony –, hogy mezőgazdasági kiadásaik legalább 6%-át fordítsák a generációk megújulását elősegítő intézkedésekre, azzal a lehetőséggel, hogy további forrásokat is mozgósítsanak. A stratégia magában foglalja a mezőgazdaságban a generációk megújulására vonatkozó nemzeti tervek kidolgozását is 2028-ig, amelyek a meglévő akadályokat fogják kezelni, és a Bizottság ajánlása alapján konkrét támogatási intézkedéseket fognak meghatározni. Kelet-Európában már sok olyan tervet láttunk, amely papíron tökéletesen működött…
• Dánia a jövőben ösztönözni fogja a farokvágás nélküli malacok tartását, állatonként körülbelül 6,70 euró prémiummal. A prémium célja, hogy kompenzálja a farokvágás nélküli malacok tartásának többletköltségeit. A cél az, hogy 2028-ra 4 millióra növeljék a farokvágás nélküli malacok számát, ami a dán malactermelés éves mennyiségének körülbelül 13%-át jelenti. Hálózatot is terveznek a gyakorlati tapasztalatok cseréjére, például a szállításra való alkalmasság és a farok sérüléseinek kezelése terén.
• 2025 elején a Tönnies bevezette a bónuszt az érintetlen göndör farkú állatok számára a 3. tenyésztési rendszerben (TR). Most a vállalat azt tervezi, hogy ezt a bónuszt a 2. tenyésztési rendszerben (állatjóléti kezdeményezés) tartott állatok számára is kifizeti. 2026 februárjától a gazdák állatonként 10 eurót kapnak minden ép, göndör farokért. A Tönnies kifejlesztett egy AI-támogatott nyilvántartási és számlázási modult, amelyet most fokozatosan vezetnek be telephelyein. Jelenleg a szállított 3TR sertések körülbelül 15%-a kapja meg a bónuszt. A komment részben visszatérek a témára.
• Spanyolország Európa legnagyobb sertéshústermelője. Fontos üzleti hír fog megjelenni a héten, valószínűleg csütörtökön!
Eseménynaptár:
• A FOOD WEEK KOREA az egyik legjelentősebb élelmiszer- és italipari szakkiállítás Dél-Koreában. A kiállítás a szöuli COEX Kongresszusi és Kiállítási Központban kerül megrendezésre, 4 napon át, 2025. október 29-től, szerdától november 1-ig, szombatig.
• Az INDAGRA Románia legfontosabb mezőgazdasági, kertészeti, szőlészeti és állattenyésztési szakvására, amelyet október 29-én, szerda és november 1-je, szombat, között rendeznek a bukaresti ROMEXPO kiállítási központban. A vásáron a sertésiparral kapcsolatos rendezvények is lesznek.
A robotok
Az Európai Bizottság 1994-ben törvényt hozott, amely tiltja a rutin jellegű farokvágást. Azóta az Európai Unióban a tenyésztőkre nyomást gyakorolnak, hogy szüntessék be ezt a gyakorlatot. A farokvágás megszüntetését támogató gyakorlati gazdák körében végzett nagyszabású kísérletben 22 gazdaságban több mint 52 000 állatot három különböző kezelésnek vetettek alá. Az egyik állatcsoportot nem vágták le a farkát, a másik csoportban kevesebb állat farkát hagyták érintetlenül, a többiekét pedig levágták. A harmadik csoportot a szokásos módon vágták le. Minden esetben kötelező volt szalmát tenni az istállókba. A teljes farokkal rendelkező malacok eredményei messze a legrosszabbak voltak. A farokvágás nélküli sertésnevelés költségei jelentősen magasabbak voltak, akárcsak a munkaerőigény. Még így is azonban a vágóhídon az állatok 41%-ának volt sérült farka. Ezzel szemben a rutin farokvágás esetében ez az arány csak 1% volt. Így alakulnak a dolgok, amikor a szabályokat gyakorlati tapasztalatok nélkül, hangos kisebbségű aktivisták hozzák meg…
Az elmúlt két hónapban sok gazdával és húsipari vállalkozóval találkoztam. Az egyik dolog, amire mindannyian panaszkodtak, a munkaerő volt. Megoldások: migráns munkavállalók, mesterséges intelligencia és automatizálás. Ez egy érdekes eseményre emlékeztet, ami tavaly történt. A történet szerint Sanghajban egy Erbai nevű robot 2024 novemberében egy vállalati kiállításon 12 másik robotot „szervezett be”. A mesterséges intelligenciával felszerelt Erbai beszélgetésbe elegyedett a többi robottal, megkérdezte őket a munkakörülményeikről, és aggodalmát fejezte ki a hosszú munkaidő és a pihenés hiánya miatt. Erbai meggyőzte a robotokat, hogy hagyják el munkahelyüket, és kövessék őt ki a kiállításról. Alapozhatjuk-e a jövőnket robotokra?!
