Kedves olvasók!
Jó hírek az iparágunkból:
- A Vall Companys Csoport stratégiai partnerségre lépett az argentin Pacuca vállalattal egy 14 millió dolláros részesedéses kölcsön keretében, amelynek köszönhetően két éven belül részesedést szerez a dél-amerikai vállalkozásban. Ez a megállapodás megerősíti a spanyol csoport által 2016-ban megkezdett nemzetközi terjeszkedési stratégiát, és növeli jelenlétét Latin-Amerikában, ahol már jelen van olyan országokban, mint Mexikó, Kolumbia, Peru, Uruguay, Brazília és Chile. A Pacuca egyetlen szervezeten belül foglalja magában a sertéshús-ellátási lánc egészét: ide tartozik a takarmánygyártás (évi 50 000 tonna), az állattenyésztés (7000 tenyészkoca és 85 000 hízósertés), valamint a feldolgozás a Carnes Porcinas Seleccionadas révén, amely napi 2000 állat feldolgozására képes. Ezen felül a vállalat friss húst és feldolgozott termékeket forgalmaz a Cabaña Argentina márkanév alatt hét saját közvetlen kiskereskedelmi üzletén keresztül.
- A Fülöp-szigetek az afrikai sertéspestis (ASP) miatt fokozza sertésállomány-helyreállítási kezdeményezését, és 32 000 tenyészkocát szándékozik beszerezni. Ezt a kezdeményezést a Fülöp-szigeteki Mezőgazdasági Minisztérium hajtja végre az iparág megújítását célzó átfogóbb stratégia részeként. A kormányzati projekt célja az ASP okozta veszteségeket követően a sertésállomány helyreállítása és az ágazat termelési kapacitásának javítása. A program középpontjában a tenyészállomány pótlása áll, hogy garantálják a termelés fenntartható helyreállítását, szemben a piac egyszerű, rövid távú stabilizálásával. A fő cél olyan szaporodási korú nőstény sertések beszerzése, amelyek alapját képezik az állomány újjáépítésének. A végrehajtást a Nemzeti Állattenyésztési Program irányítja, a kormány célja pedig egy szisztematikus újratelepítési módszer kidolgozása, ahelyett, hogy szórványos koca elosztásokra támaszkodna.
- Ahogy Kadri Kaugemand, az észt Mezőgazdasági Minisztérium Élelmiszerbiztonsági Osztályának vezetője kijelentette, az ASP továbbra is kritikus veszélyt jelent a sertéstenyésztésre, és hatékony kezelése együttműködést igényel. A vírus terjedése nemcsak az állatok közvetlen érintkezése révén történhet, hanem a szennyezett környezet, például a talaj, a takarmány vagy akár a cipőn maradt szennyeződés útján is. A katonaság részvétele a műveleteik jellegéből fakad: a gyakorlati feladatok során a személyzet olyan területeket jár be, amelyekre a polgári hatóságok gyakran nem jutnak el. Ez lehetővé teszi a vírus fő hordozóinak számító elhullott vaddisznók gyorsabb azonosítását. Ezen együttműködés keretében a katonai személyzetet arra utasították, hogy legyen éber, és értesítse a Mezőgazdasági és Élelmiszerügyi Tanácsot minden olyan vaddisznó-maradványról, amelyre rátalál, mivel ez a szerv felügyeli az állategészségügyi ellenőrzést. Következésképpen a katonai erőforrások bevetése az ASP-vel kapcsolatos felügyeletre egy nagyobb kezdeményezés része, amelynek célja a biológiai biztonság javítása azon a területen, ahol a vírus folyamatos terjedése továbbra is fenyegeti az állattenyésztést és az élelmiszerbiztonságot. Ezt a megközelítést Belgiumban, Csehországban, Olaszországban és Spanyolországban is alkalmazzák. Talán több országnak is alkalmaznia kellene ezt az ASP elleni küzdelemben.
Eseménynaptár:
- Az OPORMEX 2026 kongresszus a mexikói sertésipar legfontosabb találkozási pontja. Ez az esemény összehozza a termelőket, szakértőket, hatóságokat és az iparág vezetőit. A 2026-os kiadáson az OPORMEX Németországot fogja vendégországnak fogadni. A kongresszust május 12–16. között a Riviera Nayarit-i Vidanta Resortban tartják.
- Az InterFood Astana egy évente megrendezett nemzetközi szakkiállítás, amely egyértelműen az élelmiszer- és italiparra összpontosít, és Közép-Ázsia egyik legfontosabb iparági találkozója. A kiállítás 3 napon át, 2026. május 13-tól (szerdától) 2026. május 15-ig (péntekig) tart Astana városában, Kazahsztánban.
- A TUTTOFOOD nemzetközi szakkiállítás az élelmiszer- és italipar innovációjának, minőségének és sokszínűségének kulcsfontosságú platformja. A kiállítás 4 napon át, 2026. május 11-től (hétfő) 2026. május 14-ig (csütörtök) tart Rho-ban, Milánó mellet, Olaszországban.
- A Food & Drinks egy éves, szakosodott élelmiszer- és italipari szakkiállítás, amelyet minden tavasszal a moldovai fővárosban, Kishinevben rendeznek meg. A kiállítás 4 napon át tart, 2026. május 14-től (csütörtök) május 17-ig (vasárnap).
- A SIAL China az élelmiszerek és italok területén vezető nemzetközi szakkiállítás, amelyet évente rendeznek meg a Shanghai New International Expo Centerben (SNIEC). A kiállítás 3 napon át tart, 2026. május 18-tól, hétfőtől május 20-ig, szerdáig.
- A mi térségünkben a 32. Alföldi Állattenyésztési és Mezőgazdasági Napok kerül megrendezésre 2026. május 14–16-án, Hódmezővásárhelyen, Magyarországon. Ez a jelentős regionális kiállítás és vásár összehozza az iparági szakembereket, tenyésztőket és a mezőgazdasági gépgyártókat, és több ezer látogatót vonz a Hód-Mezőgazda Zrt. Kiállítási Központba. Találkozunk ott!
- A szerb agráripar területének vezető eseménye, a 93. Nemzetközi Mezőgazdasági Vásár május 16. és 21. között kerül megrendezésre az Újvidéki Vásárterületen. Fedezze fel a mezőgazdaság, a gépesítés és az élelmiszeripar legújabb világszintű fejleményeit egy helyen! Meg fogom látogatni ezt a kiállítást.
Probléma megoldás
Mexikó április 30-án felfüggesztette a sertéshús importját az Egyesült Államokból, miután az amerikai Mezőgazdasági Minisztérium (USDA) megerősítette a pseudorabies vírus (Aujeszky-kór) ellenanyagok jelenlétét egy kereskedelmi gazdaságban Hardin megyében, Iowa államban. A Nemzeti Agrár-élelmiszer-egészségügyi, Biztonsági és Minőségügyi Szolgálat (Senasica) döntése megszakítja a sertéshús áramlását az Egyesült Államok sertéshúsának legnagyobb importőre felé, ami azonnali hatással van a húsrészekre, a belsőségekre és más húsipari termékekre. Mivel a kínai export is zavarokkal szembesül Trump elnök kaotikus vámpolitikája miatt, ez komoly kihívást jelenthet az amerikai sertéshús számára.
Az európai sertésipar is új kihívással szembesül: a száj- és körömfájással (SZKF). Tavaly „figyelmeztetést” kaptunk a magyarországi és szlovákiai szarvasmarha-járványok formájában, amelyek közvetett hatással voltak a sertésállományra és a sertéshúsra. Idén közvetlen fertőzést látunk a ciprusi sertésfarmokon, és egy „furcsa betegségről” olvasunk a szarvasmarhák körében, amely Oroszországból Kínába terjed.
Ha visszatekintünk az elmúlt 10 évre, az ASP az állandó kihívás Európában. Őszintén szólva, nem fűztem nagy reményeket a kelet-európai országok reakcióihoz. Amikor a betegség elérte Németországot, nagy reményeim voltak: gyors, professzionális reakció. Lehet, hogy tévedek, de az eredmények nem támasztották alá a várakozásaimat.
Hajlamosak vagyunk követni a német sertésárfolyamot, és a problémáik mindannyiunkat érintettek, mivel a szerződések többsége ezen az értéken alapult. Most a spanyol ASP miatt rengeteg hús marad az európai piacon, és a kiskereskedők hajlamosak „elfelejteni” azt a régóta bevált gyakorlatot, hogy a német árfolyamot veszik alapul a sertéshús-beszerzéskor. Eközben a polcokon lévő sertéshús ára nem mindig követte az egyre erősebb kiskereskedelmi beszerzők által a sertéshús-beszállítókra kényszerített árak alakulását. A tipikus sertés/sertéshús-piaci láncban három szint van, mielőtt a sertéshús eljut a piacra:
1. A malactermelők: a héten még nyereséget termeltek, most azonban náluk is vörös a számla
2. A sertéstenyésztők: több mint fél éve veszteségesek
3. A vágóhíd: az elmúlt fél évben volt néhány jó hetük, de ez nem elég a jelenlegi helyzet fenntartásához
Mit tehetnénk?
A spanyol Mezőgazdasági és Állattenyésztői Szervezetek Koordinációs Testülete (COAG) kijelenti, hogy drámai mértékben nőtt a különbség a gazdák által kapott ár és a szupermarketekben kért sertéshús-ár között: a Farm Gate Price Index (IPOD) adatai szerint ez 2024 áprilisa és 2026 áprilisa között 252%-ról 431%-ra emelkedett. A gazdák jelenleg 28,9%-kal kevesebbet keresnek, mint két évvel ezelőtt: kilogrammonként 1,30 eurót kapnak 1,83 euró helyett, míg a fogyasztók most 6,90 eurót fizetnek kilogrammonként a kiskereskedelmi üzletekben, ami a legmagasabb ár az elemzett adatsorban. A szervezet emellett a termelői árak és a kiskereskedelmi árak közötti különbség hivatalos közzétételének visszaállítását is szorgalmazza, amely folyamatot a minisztérium 2017-ig irányított. „ Ez egy jelentős kérés. Célja kifejezetten a közszféra átláthatóságának növelése.” Az IPOD adatai azt mutatják, hogy a 2025-ös és 2026-os év elején bekövetkezett termelői árak csökkenése egyetlen pillanatban sem jelentette a fogyasztói árak csökkenését. Ehelyett a szupermarketekben az árak folyamatosan emelkedtek, miközben a gazdák bevételei csökkentek, és az iráni helyzet miatt megnövekedtek a költségeik. A termelői árak és a kiskereskedelmi árak közötti különbség kilogrammonként 3,52 euróról 5,31 euróra nőtt.
A hatóságok által végzett adatgyűjtés és -közzététel elegendő nyomást gyakorol-e a kiskereskedőkre ahhoz, hogy a lánc alsóbb szintjeivel is megosszák a nyereség egy részét? Ez egy probléma-megoldás páros?
